Lerohantam a lépcsőn ki az udvarra ott leültem a hintaágyba és előtört belőlem a keserves zokogás.
Mindent elrontottam sosem leszünk már olyan viszonyba mint régen. Magamba roskadva sírtam a szemfestékem elkenődött rémesen nézhetem ki. Még azon is agyalhatok hogy hogy magyarázom ki ezt Zaynnél , nem akarom megbántani mert szeretem őt tényleg. Sírástól magamba roskadva ültem mikor éreztem hogy valaki mellém ül és átkarol . Elkezdtem pánikolni hogy Zayn az de szerencsére nem.
-Mi a baj ? kérdezte Louis.
- Minden . - adtam a megfelelő választ.
- Bővebben ? - érdeklődött tovább.
- Harry ..- sóhajtottam
- Gondoltam - forgatta a szemeit.- Mit csinált ?
- Semmit csak igazat mondott.
- Hm ? - vonta fel a szemöldökét.
- Azt mondta hogy szeret és lesmárolt , de én eltoltam magamtól és mondtam neki hogy én nem érzek így. - mondtam el ami történt.
- És most mi lesz ? - kérdezte a kék szemű.
- Ha én azt tudnám . -sóhajtottam még egyet - De ezt nem mondhatod el senkinek.- néztem rá.
- Rendben - bólogatott .-Na szed össze magad és menjünk vissza bulizni.- mosolygott rám.
- Rendben - töröltem le a könnyeimet és felálltam.
A házba vissza érve a mosdott céloztam meg hogy rendebe szedjem a fejemet. A tükörbe nézve megijedtem attól ami láttam. Ez már rég nem az a lány aki én vagyok. 2 évvel ezelőtt mielőtt először Londonba jöttem talán mégse kellet volna elfogadni akkor azt a meghívást töprengtem. Összeszedve magamat mentem vissza a többiekhez. Zayn Louis társaságában ült és iszogatott én is leültem közéjük Zayn rögtön az ölébe húzott.
- Mi a helyzet baby ? - kérdezte kicsit akadozva.
- Semmi nem gondolod hogy kicsit sokat ittál ?
- Nem -röhögött.
Vállat vontam és én is ittam velük egy két pohárkával nem tudom hogy mennyi volt az az egykét pohár mert az utolsó emlékem az hogy valaki a kezembe nyom még eggyel hogy igyam meg.
Hetekkel később...
Az elmúlt hetek egyhangúan teltek . Rég kipihentük a múltkor vad bulit és megfogadtuk hogy soha többet nem iszunk. Harryvel nem beszéltünk azóta csak köszönünk de azt is csak akkor ha muszáj
úgy néz ki hogy meg van sértődve pedig mindenről ő tehet. Azóta az este óta én se vagyok a régi mardos a lelkiismeret mivel Zayn semmiről se tud most is ép nagyban készülődik mert hamarosan indulunk Bradfordba.
- Kész vagy baba ? - kiabált Zayn
- Igen megyek -és ezzel lecsaptam a bőröndöm tetejét.
A lépcsőn leérve rámosolyogva indulunk ki az ajtón
- Elmentünk sziasztok- kiáltottunk egyszerre.
Beültünk a kocsiba és elindultunk. Zaynnek ez a második útja mióta megszerezte a jogosítványát így kicsit be vagyok szarva.
- Mért vágsz ilyen kétségbe eset tekintetet ? - nézet rám egy pillanatra.
- Te az utat nézd - parancsoltam rá
- Csak nem azt akarod mondani hogy félsz. - húzta föl az egyik szemöldökét.
- Neem..- mondtam ironikusan.
- Hát kösz hogy így bízol bennem - sértődött meg
- Bízok én - mosolyogtam rá.- Ne durciz - hajoltam hozzá és adtam neki egy puszit. Amire ő csak mosolygott. Az út további része ökörködéssel telt , teli torokból énekeltük a rádióból szóló számokat. Észre se vettem de Zayn már a kocsibejáróra kanyardot fel, ahogy a motor leállt kipattantam a kocsiból és egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében konstatáltam hogy
szilárd talaj van a lábam alatt.
- Nagyon vicces - gúnyolódott Mr. Tökéletes
- Jaj na, ugye tudod hogy szeretlek ? - mentem oda hozzá és megcsókoltam.
- Na gyere menjünk be - fogta meg a kezemet.
Mikor Zayn megnyomta a csengőt enyhén ideges lettem mi van ha nem is leszek nekik szimpatikus és ha utálni fognak - ilyen kérdések záporoztak a fejembe mikor kinyílt az ajtó és egy középkorú vöröses hajú nő nyitott ajtót és egyből Zayn nyakába ugrott.
- Annyira hiányoztál kincsem - ölelte át szorosan a nő.
- Te is nekem anya - csuklott el Zayn hangja.
- Jaj de ne ácsorogjunk itt kint gyertek be- szólt Zayn anyukája.
A házba beérve a család többi tagjával álltunk szembe akik mind a rég nem látott Zayn nyakába ugrottak. Kicsit kívülállónak éreztem magam hisz az is voltam, de megható volt ezt a jelenetet nézni.
- Anya, apa, csajok - célzott a testvéreire- ő itt a barátnőm Lizzie- mutatott be engem.
- Csókolom sziasztok - vigyorogtam hülyén.
- Tegezz csak nyugodtan minket nem vagyunk még olyan öregek- mondta Zayn apukája.
- Ja jó - mosolyogtam.
- De ne ácsorogjunk itt üljünk le - tereltbe minket az anyukája a nappaliba.
- Aj de udvariatlanok vagyunk még be se mutatkoztunk.- mondta -Anyukád nagyon pörög - súgtam oda Zaynek aki csak egy halvány mosoly kíséretében bólogatott.
- Én Trisha vagyok mutatkozott be - és őt követve mindenki ezt tette ezután még sokáig beszélgettünk előkerültek a kínos kis kori sztorik is. A nagy beszélgetésbe egyre álmosabb lettem és kezdtem elaludni Zayn vállán.
- Bocsi de szerintem mi most elmegyünk aludni - nézet rám Zayn és utána körbe a többieken.
- Rendben -mosolygott ránk az anyukája.
Az emeletre érve Zayn bevezettet az ő szobájába ami nagyon tükrözte az egyéniségét. Egy gyors zuhanyzás után már huppantam is be mellé az ágyba .
- Csodálatos családod van - néztem rá.
- Tudom- mosolyodott el és egy csókot nyomott a számra.
Megfordultam ő a kezét a derekamra tette és így léptük át az álmok világának kapuját ......
